Diamonds

Fűrészporos sajt, glicerines bor – lerántja a leplet az élelmiszerhamisításról egy magyar tudós

Magyarországon minden ételt hamisítanak – erről írt könyvet a kaposvári Csapó János, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára.

 

 

A szerző elmondása szerint a 420 oldalas könyvből több egyetemen tanulnak. Egy év alatt írta a felesége, Csapóné Kiss Zsuzsanna, és egy csíkszeredai Phd hallgatója, Albert Csilla segítségével. Csapó János jelenleg a Debreceni Egyetem élelmiszertechnológiai intézetének igazgatója.

Mivel az élelmiszereket naponta vásároljuk, hamisításuk relatíve könnyű. 

Az egyik legtöbbször hamisított termékek a tejtermékek. Ha most igazán belegondolok, találkoztam már olyan tejjel, amelynek a tetején felgyülemlett a majdnem tiszta víz, de találkoztam már olyannal is, amelynél látványosan úszkált valami sárgás trutyi a hófehér ital felszínén. 

Ahogyan a szerző mondja: 


A tejnél alapvető a vízzel való hamisítás, amelyet könnyű kimutatni, mert a tej fagyáspontja érzékeny a vízre. Hogy a vízzel való hamisítást ne lehessen kimutatni, sót tesznek a tejbe – mondta Csapó János. – Viszont a sót a nátrium klorid tartalom miatt könnyű kimutatni. Vagyis a hamisító jól okoskodik, de a leleplezője még jobban. A másik lehetőség, ha étolajat kevernek a tejhez. Ezzel a tej zsírtartalmát lehet hamisítani, az a legdrágább komponense. Ideig-óráig, amíg a tejet el nem adják, homogén elegyet képez, de amikor állni hagyják, az étolaj feljön a tej tetejére.

A sajtoknak külön fejezetet szentel az író:

Az USA-ban a drága wisconsini sajtokat disznózsírral hamisították a múlt század elején. Emiatt elvesztették a népszerűségüket, és fél évszázad kellett, mire a vevők bizalmát visszanyerték. A sajtokról szólva, a két-három évig érlelt parmezán sajtreszelékét fűrészporral hamisítják. Ezért az tanácsolható a vevőknek, hogy semmit ne vegyenek, ha nincs előttünk egészében: se darált mákot, se reszelt sajtot, se darált húst.
Kevesen tudják: minden hamisításnak számít, ha nem az van az ételben, ami az áru címkéjén szerepel. Egy felmérés szerint a vásárlónak 20 százalék esélye van arra, hogy hamis bort emeljen le a polcról még a szupermarketekben is. Az is hamisítás, ha egy olcsó bort jó minőségűként próbálnak meg eladni, vagy a borokat úgy házasítják, hogy nem vallják be. De az is, ha egy jó minőségű külföldi bort magyarként árulnak. Magyarországon olyan festékekkel hamisították a XIX. század végén a bort, amelyek az egészségre rendkívül károsak voltak.

A XX. század derekán viszont már az a legenda élt, hogy királylánykából tízszer annyi mennyiséget tudtunk eladni a Szovjetuniónak, mint amennyi szőlő termett nálunk. Az utóbbi időben glicerinnel próbálták hamisítani a bort, amely édes, és nem veszélyes. De ha etilén-glikollal hamisítják, az oxálsavvá alakul a szervezetben, és tönkreteszi az ember belső szerveit.

Forrás, fotó és további információk

Facebook oldalunkat IDE kattintva találod - kérlek, kövesd és támogasd munkánkat. 

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!